Egy részvény ára a jövőben háromféleképpen alakulhat: nő, csökken, vagy nem változik, bár ez utóbbi többnyire csak rövid időre igaz. Aki arra játszik, hogy nő majd a részvény értéke, az most megveszi, hogy később drágábban eladhassa, és a különbözetet zsebre vághassa. Ez az úgynevezett long pozíció.

 Ennek ellentéte, ha esésre játszunk, azaz a shortolás. Ilyenkor ma kölcsönkérünk valakitől egy részvényt, amit rögtön el is adunk, azzal a céllal, hogy később, miután csökkent az értéke, olcsóbban visszavásároljuk és visszaadjuk a kölcsönadónak. Az egészet pedig azért csináljuk, hogy az eladás és vétel közötti különbözetet nyereségként zsebre vágjuk. Ezt többnyire picit nehezebb megérteni, ezért nézzünk egy konkrét példát.

Ma az Felhőgyár részvényeinek árfolyama 10 000 baszinka. Gipsz Jakab bróker szerint ez erősen túlértékelt, és hamarosan kevesebb lesz.
Elballag hát Magán Nyugdíjpénztárhoz, akinek van rengeteg Felhőgyár -részvénye, mert sok tagjának részvényportfólióját kezeli. Gipsz Jakab kölcsönkér 100 Felhőgyár-részvényt Magán Nyugdíjpénztártól, némi kölcsönzési díj fejében. Persze ezeket a részvényeket valamikor majd vissza kell adni, de ez sem Magán Nyugdíjpénztárt, sem Gipsz Jakabot nem zavarja.
Megfelelő kölcsönadási szerződés védi az érdekeiket, elsősorban a kölcsönadóét. Gipsz Jakab fogja, és eladja a 100 darab 10 000 baszinka értékű Felhőgyár -részvényt, aminek örömére lesz 1 000 000 baszinkája, mínusz a kölcsönzési díj. Innentől már csak arra vár, hogy Felhőgyár árfolyama annyira leessen, hogy mondjuk 6000 baszinkát kérjenek egy részvényért, és akkor szépen visszaveszi mind a 100 darabot, amit vissza is ad Magán Nyugdíjpénztárnak.

Keresett 400 000 baszinkát, mínusz a költségek. Magán Nyugdíjpénztár pedig keresett némi pénzt azzal a részvénnyel, ami egyébként csak a páncélszekrényében porosodott volna. A veszteséget pedig a Magán Nyugdíjpénztár valamelyik tagja könyveli el, az, akinek a portfóliójában volt a Felhőgyár 100 db részvénye.

Elméletileg így működik a dolog, de a gyakorlatban azért egy brókercég is részt vesz a tranzakcióban, valamint a pozíció megnyitása pénzbe kerül, és nem pénzt kapunk érte. Pénzt csak akkor kapunk, ha igazunk lett, tényleg leesett a részvény ára, és nyerővel zártuk a pozíciót.

Viszont abban az esetben, ha nincs igazunk, és az árfolyam emelkedik, akkor igazi veszteségre tettük magunkat. Veszteségeink végtelen nagyok lehetnek, hiszen mindenáron meg kell vennünk a részvényeket, mert vissza kell adnunk a kölcsönadónak.