Jogszabályi háttér KAMATADÓ (Szja 65§)
-    Élet- és nyugdíjbiztosításból a biztosító haláleseti, baleseti, és betegségbiztosítási szolgáltatása,
-    A nem élet- és nyugdíjbiztosításból származó szolgáltatások (kivéve a jövedelempótló)
-    10 éven túli minden kifizetés, ha a szerződés a kifizetéssel egyidejűleg megszűnik.
Sajátos kamatkedvezmény
Bevezetésre kerül a tartós befektetések kedvezménye
     •  Legalább 3-éves befektetés hozama után 10 % az adó
     •  Legalább [...]

 Az utóbbi hetekben záporoztak a kormánypárti és ellenzéki kijelentések a nyugdíjrendszerről, a közbeszédnek pedig egyik pillanatról a másikra lett oszlopos tagja a névleges egyéni számlás rendszer (NDC), avagy a "svéd modell".
Amennyiben magasabb nyugdíjat szeretne, kérem olvassa el ezt a tanulmányt is.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) legfrissebb adatai szerint december hónapban összesen 3 026 591 tételt [...]

 
A fejlett(ebb) pénzügyi kultúrával rendelkező országokban a működő vállalkozások 87%-a igénybe veszi a biztosítás adta adóoptimalizáló lehetőségeket. Nálunk ennek aránya mindössze 17%, ami azért is meglepő, mert a cégek tulajdonosai szeretnek igénybe venni minden kiskaput ahhoz, hogy több pénz maradjon a vállalat működésére.
Az adótervezés, az előnyös adózási lehetőségek kihasználása legális és nem lehet összemosni az [...]

 
Ismét kísértet járja be a világot: a kapitalizmus visszatér. Az elmúlt félévben politikusok, üzletemberek és szakértők arról győzködtek bennünket, hogy a kapitalizmus válságának kellős közepén vagyunk, a tőkés rendszer pedig mélyreható átalakulásra szorul, fájdalmas évek előtt állunk. Fareed Zakaria a Newsweek hasábjain fejti ki a véleményét a kapitalizmus jövőjével kapcsolatban.
Minden gazdasági rendszer megváltoztatható, különösen egy [...]

 
A társadalom elöregedése a legaggasztóbb és hosszú távon biztos katasztrófát eredményező fejleménye a jóléti államok többségének. Magyarország, mint szinte minden negatívumban, ebben is élenjár (a természetes népességfogyás kumulált értéke nálunk a legmagasabb). Ennek pénzügyi következményei csak a felszín, sokkal mélyebb gondok vannak, amikről nem is veszünk tudomást, pedig már ma is ezek határozzák meg életünket.
A [...]

 
Ki emlékezik már arra, hogy évi 60-80%- os részvényárfolyam emelkedés volt 2005 és 2007 november között főleg az úgynevezett BRIC országok ( Brazília, Oroszország, India és Kína) eszközalapjai esetében? A pénzügyi válság elvitte a nyereség nagy részét, akik meg a szárnyalás végén fektettek be, azok jelentős veszteségeket láttak elszámolásaikban, akik meg kivették a behelyezett pénzt, [...]

Euró eszközalapok
 
Már nem 300-310, hanem 270-280 forint az euró, de a gyenge magyar deviza veszélye véglegesen nem múlt el. Jó ötlet lehet ilyenkor csökkenteni a forintkitettségünket, azaz euró alapú befektetéseken is gondolkodni. De hogyan kerüljük el a felesleges költségeket?
A márciusi forintkrach után, amikor a devizahitelesek rettentően megemelkedett törlesztő-részletekkel találták szembe magukat, üdítően hat, hogy immár [...]

Időben kezdődő felkészüléssel, jó tervvel a céloknak a megvalósítása sokkal könnyebb, mint terv nélkül.
A jelenlegi válságnak személyes tapasztalatom szerint vannak pozitív hozamai is. Jelentősen megnőtt a jövőbeni várható és váratlan kiadások miatti felelősségérzet és egy jelentős igény a családok pénzügyi tervezésének elkészítésére. Már közel hét éve készítünk ingyenes, professzionális tervezést azon ügyfeleink részére akik ezt [...]

 
Valóban nehéz helyzetben vannak a világ gazdaságai, azonban mint mindig, most is   talpra fognak állni.   Kormányok, nemzetközi  pénzügyi szervezetek minden tőlük telhetőt megtesznek,  hogy  különböző gazdaságélénkítő  csomagokkal elősegítsék a konjunktúra      beindulását.  Ami elmondható a gazdaság ciklikusságról, ugyanaz érvényes a részvénypiacokra is. Fontos látni, hogy a mostani tőkepiaci helyzet sem egyedülálló, a pénzpiacok történetében számos krízis [...]

 
230, 280 vagy 330? Milyen euróárfolyam lesz a magyar gazdaság egyensúlyi árfolyama, azaz milyen kurzus tűnik esélyesnek az eurózónába való – egyelőre csak remélt - belépésnél? Nagyon nem mindegy. Nézzük a szempontokat!
Fél éve még a 230-240 forintos euró, újabban  a 300 forintos euró tűnik a forint természetes árának. A két árfolyam között mindenki nagy különbséget [...]