Az abszolút hozam stratégiák az utóbbi években nem csak Magyarországon, de globálisan is egyre népszerűbbé váltak. Ezek a befektetési stratégiák alapvetően arra törekszenek, hogy a különböző befektetési eszközök (részvények, kötvények, nyersanyagok, ingatlan) piacának tendenciájától függetlenül pozitív hozamokat érjenek el. Az abszolút hozam stratégiák ezt jellemzően úgy érik el, hogy a rendelkezésre álló vagyont rövid lejáratú, pénzpiaci eszközökbe fektetik és vételi (long) és eladási (short) pozíciókat vesznek fel az eszközallokációs stratégia által meghatározott értékpapírokban, befektetési eszközökben.

Éppen ezért az abszolút hozam stratégiák együttmozgása (korrelációja) a különböző pénzügyi piacokkal nagyon alacsony. Az ilyen stratégiákat alkalmazó befektetési alapok teljesítménye természetesen nagymértékben függ az alapkezelő tapasztalatától, piaci ismereteitől, vagy abban az esetben, ha az alap mögött szabályalapú stratégiák vannak, a szabály- és jelzési/kereskedési rendszer minőségétől. Így természetesen vannak nagyon jól teljesítő abszolút hozamok alapok, és olyanok is, amelyek nem igazán tudják magukat függetleníteni a részvénypiaci tendenciáktól.

A tavalyi évet tekintve vannak olyanok abszolút hozam befektetési alapok, amelyek akár 10% feletti hozamot is elértek. Így talán nem is meglepő, hogy erősen negatív részvénypiaci hozamok idején itthon is egyre több alapkezelő gondolkozik egy abszolút hozam termék létrehozásában.

A befektetési alapok általában azzal a céllal jönnek létre, hogy a befektetők számára megadják annak a lehetőségét, hogy egy adott piaci szegmensbe fektethessenek akár kisebb összegekkel is. 50 ezer forintból például nem tudnánk még ilyen piacon sem a legnagyobb BUX részvényekből egyet-egyet vásárolni, de az összeget egy BUX indexkövető alapba fektetve máris részesedhetünk az index mögötti teljes részvénykosár hozamából. Az abszolút hozam alapok is hasonló céllal jönnek létre azzal a különbséggel, hogy esetükben az alapkezelő nem egy adott index hozamából való részesedést ígéri, hanem azt, hogy arra törekszik, hogy mindig pozitív hozamot érjen el az általa kezelt befektetési alap. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak egy-egy ország, régió vagy eszközosztály befektetési lehetőségei közül válogathat, hanem szinte bármelyikből, természetesen a túlzott kockázatvállalás elkerülése végett azért azt előre rögzítik, hogy mekkora az engedélyezett kitettség. Általános összetételről nem beszélhetünk, abszolút hozam alapokon belül is vannak olyanok, amelyek nagyobb kockázatot vállalnak, míg mások alacsonyabb kockázat mellett, stabilabb árfolyam alakulásra játszanak.

Az abszolút hozam stratégia lényege, hogy minden piaci környezetben pozitív hozamra törekszik, így alapvetően nem befolyásolhatja a teljesítményt egy bull vagy bear részvénypiac. A kérdés inkább az, hogy mikor és milyen céllal érdemes a portfóliónkban szerepeltetni ilyen befektetéseket. A válasz az, hogy középtávú befektetési időhorizonttal rendelkező portfóliókban már mindenképpen érdemes abszolút hozam befektetéseket is szerepeltetni, a különböző befektetési eszközökkel való alacsony korreláció miatt jelentősen hozzájárulhatnak a portfólió diverzifikációjához.
Azok számára is megfelelő lehet, akik alapvetően a részvénybefektetéseket kedvelik, de a mostanihoz hasonló piaci helyzetben nem tudnak, vagy nem akarnak egyetlen szektort vagy földrajzi régiót sem preferálni. Ők ilyenkor abszolút hozam alapban tudják parkoltatni a befektetésre váró pénzüket.

Az abszolút hozam stratégiák általában - referenciaindex hiányában - a pénzpiacon elérhető hozam felett céloznak meg egy adott (6-8 százalékos) hozamtöbbletet elérni, vagyis optimális esetben akár a hosszútávon elérhető átlagos részvénypiaci hozamokkal is vetekedhetnek az abszolút hozam stratégiák.