Sokan összemossák a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat, ám utóbbiak azok, akik bárkinek adnak hitelt, de csak opciós szerződés keretében. Azaz ha valaki két hónapon át nem fizeti a törlesztő részletét, áron alul oda kell adnia ingatlanját. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi bankok mára eljutottak odáig, hogy együttműködjenek ügyfeleikkel.

Néhány hónapja kavart botrányt az, hogy egy családot egyik percről a másikra kilakoltattak, a gyerekek bútorait pedig elégették, mert a szülők nem tudták fizetni hitelük törlesztő részletét. A hír után többen tízezres kilakoltatásokat emlegettek, a sajtó, a politikusok és civil szervezetek pedig a bankokat hibáztatták.

A tények és az adatok azonban mást mutatnak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke badarságnak nevezte ezt a felvetést; mint mondta, tavaly 236 kilakoltatás volt. Igaz, ezek törvényes bírói úton történtek, arról azonban nincs adat, hogy hány családot tettek ki kvázi törvénytelenül az utcára, mert bedőlt a hitelük.

Miért ne írjunk alá opciós szerződést?

A gyakorlat szerint azonban mindezeket nem a nagy hazai bankok rendelik el, hanem a pénzügyi vállalkozások, amelyek újsághirdetésben kínálnak BAR- listásoknak, alacsony jövedelműeknek hitelt, azaz olyanoknak, akiknek a kereskedelmi bankok nem nyújtanak hitelt.

Erre utal az is, hogy a pénzügyi vállalkozások vételi opciót tartalmazó szerződést íratnak alá az úgynevezett adóssal, ami azt jelenti, hogy ha felmondják a szerződést, akkor a hitelező cégnek joga van megvásárolni a lakást. Ezek a vállalkozások általában a nemfizetéstől számított 60 nap után teszik rá a kezüket a lakásokra, áron alul.

Vegyünk egy példát: egy 15 millió forintot érő lakásra a pénzügyi vállalkozó adott 8 millió forintos hitelt, a szerződésben pedig 10 millió forintos vételi opciót írtak. Tegyük fel, hogy az adós két hónapon keresztül nem tud fizetni, ezért a hitelező a 61. napon felmondja a szerződést. Ezek után él elővásárlási jogával, 10 millió forintért megveszi a 15 millió forintos ingatlant, illetve visszafizeti a hitel megmaradt részét. Az adósnak pedig el kell hagynia a lakását.

Sok esetben azonban a cégek a kilakoltatással sem törődnek, áron alul értékesítik a lakást, így pedig már az új tulajdonosnak kell valahogy kitennie a régi tulajdonosokat.

Mi kell a banknak?

"A végrehajtások 90 százalékát nem a bankok kezdeményezik, hanem pénzügyi vállalkozók, vagy adótartozás miatt az APEH. A kereskedelmi bankok által indított végrehajtások is csak ritkán végződnek kilakoltatással" - mondta a Hírszerzőnek Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A klasszikus kereskedelmi bankoknak ugyanis nem a lakás megszerzése a céljuk, hanem hogy az adós sokáig tudja fizetni a hitelét.
A bankokkal kötött szerződésben nem szerepel vételi opció, hanem az egy jelzálogon alapuló szerződés. A kereskedelmi bankok általában 90 napos nemfizetés esetén mondják fel a szerződést, már ha ezt teszik, hiszen nekik az az üzlet, ha az adós évekig tudja törleszteni a hitelét. Amennyiben mégis felbontja a szerződést, akkor a követelést eladja egy faktoring cégnek. Ezek a cégek és a bankok azonban nem vehetik el a lakást csak bírósági úton keresztül.

"És ez a normális. Azt mindenképpen tisztázni kell, hogy azok, akik különböző pszichikai eszközökkel - naponta becsöngetnek, figyelik őket - tesznek ki családokat a házukból, azok nem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tagjai" - hangsúlyozta Krejniker Miklós, a kamara elnöke. Szerinte az egyetlen megoldás az lenne, ha a Ptk.-ban megtiltanák, hogy a bankok, pénzintézetek, pénzügyi vállalkozók maguk értékesíthessék az ingatlanokat. "Csak a bíróságon keresztül lehessen ezt megtenni, mert akkor kontrollálni lehet ezt" - tette hozzá.

"Azok a kilakoltatások, amelyek a híradásokban is megjelennek, csak a jéghegy csúcsai. Még messze nem tartunk ott, hogy több tízezren kerüljenek az utcára" - mondta a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének vezetője. Lénárd Mariann tapasztalata szerint is különbséget kell tenni a bankok és a pénzügyi szolgáltatók között. Utóbbi cégek azok, akik kiteszik a lakásból a bajba jutott adóst, a kereskedelmi bankok most már inkább segíteni akarnak ügyfeleiken.

"A válság kirobbanásakor a bankok valóban nem úgy álltak az ügyfelekhez, hogy segítsenek. De mára rájöttek, közös érdekük, hogy megállapodjanak az adóssal akár a törlesztőrészlet csökkentésében, moratóriumban vagy a futamidő kitolásában" - magyarázta Lénárd. Mint mondta, a pénzügyi vállalkozók azonban nyíltan a lakást akarják megszerezni, nem egyezkednek.

Még előttünk egy krach

Lénárd szerint egyébként nem a kilakoltatás okozza a legnagyobb gondot, hanem a megemelkedett törlesztőrészlet. Mint mondta, a munkájukat elvesztetteknek az állam dobott valamiféle mentőövet. "A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek még megvan a munkájuk, ám a fizetésükből nehezen tudják törleszteni a lakáshitelüket" - mondta. Prognózisuk szerint egyébként szeptember végén, október elején várható még egy nagy bedőlés. A hitelesek ugyanis szembesülnek majd a megemelkedett rezsivel, illetve a beiskoláztatás költségeivel.

forrás: http://www.hirszerzo.hu

Címkék: Lakáshitel