“A pénzügyi tanácsadó feladata, hogy a pénzügyi tervezésen keresztül
segítsen ügyfeleinek hosszú távú pénzügyi céljaik  kialakításában  és elérésében.
Ezek  többek között  a   befektetések, adóoptimalizálás,   kockázatmenedzsment,
nyugdíj előtakarékosság,  valamint lakásfinanszírozás lehetnek.
A tanácsadó segítségével az ügyfél nettó bevétele is nő.” (Investwords)

A pénzügyi tervezés az a folyamat, amikor megkíséreljük megfogalmazni jövőbeli céljainkat, azok anyagi vonatkozásait, majd megpróbáljuk felmérni, hogy a célok teljesüléséhez pénzügyileg mire van szükség.

A pénzügyi tervezési szolgáltatás két nagyon fontos kérdésre adhatja meg a választ:

1. Mi lesz a családommal, azokkal, akik fontosak nekem és akiket

szeretek, ha én már nem leszek?

2. Mi lesz velem, ha nyugdíjba kell mennem és már nem számíthatok a

munkából származó jövedelmemre?

Tervet készíteni lehet nagyon rövid és nagyon hosszú távú célokra is. Rövid távú célokra rövid távú terveket készítünk, amelyek meglehetősen egyszerűek.

A hosszabb távú terveket nehezebb elkészíteni. Nagyobb időtávot kell áttekinteni,több az ismeretlen tényező, vagyis nagyobb a bizonytalanság. Íme néhány hosszú távú cél (időtartam szerint növekvő sorrendben), amelyekre tervet készíthetünk:

- lakásvásárlás,

- a majdan születendő gyermek taníttatásának biztosítása,

- a nyugdíjas évek anyagi fedezetének megteremtése.

Időben kezdődő felkészüléssel, jó tervvel ezeknek a céloknak a

megvalósítása sokkal könnyebb, mint terv nélkül.

Sajnos Magyarországon az öngondoskodás kultúrája nem annyira fejlett, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, ezért jogosan merül fel a kérdés:

mennyi az a maximális életkor, amiben még tervezhető a jövő? Ennek a kérdésnek a megválaszolásakor figyelembe kell venni azt, hogy Önnek milyen céljai vannak és miből ered a jövedelme

A tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távú megtakarítást akkor érdemes indítani,ha legalább 10 éven keresztül halmozzuk fel a szükséges tőkét, így ugyanis nem terheljük meg túlságosan az aktuális jövedelmünket. Ezt és az érvényes nyugdíjkorhatárt tudva elmondható, hogy az ötvenes évek eleje az a legmagasabb életkor, amikor egy megtakarítási program még elindítható.

További tervezési szempontok:

1. Kiadási szint

Tapasztalatok szerint az emberek egy alkalommal havi nettó jövedelmük kb. 5- 10%-át fordítják szívesen a hosszú távú céljaikról való gondoskodásra. Évi 3 millió forint elkölthető jövedelem 5%-a 150 ezer forint, ami nagyjából az az átlagos összeg, amivel egy öngondoskodási programot be lehet indítani.

Ez a jelenség egyrészt egyfajta tanulási folyamattal magyarázható: senki nem szeret egyszerre túl nagy összeget elkötelezni egy cél mellett. Inkább egy kisebb összeget fordítunk rá, és ha később azt tapasztaljuk, hogy nem jelent teljesíthetetlen terhet, akkor megnöveljük. Másrészt nagyon kevés ember valósította meg a pénzügyi paradigmaváltást.

2. Életkor

Mikor kell elkezdeni a jövő megtervezését? Erre a kérdésre csak egy jó válasz létezik: amilyen hamar csak lehet. Minél hamarabb kezdjük el, annál több időnk van a cél elérésére. Úgy tűnhet, hogy például 18 éves korban korai tervet készíteni a jövőre, ez azonban csak részben igaz. Ilyen fiatal korban valóban nem valószínű, hogy a megfogalmazott célok megegyeznek azokkal a célokkal, amelyek akár csak 5 évvel később felmerülnek, vagy hogy egyáltalán hosszú távú célokról van szó.

Bár a hosszú távra történő takarékoskodás megkezdhető, arra nem árt felkészülnie, hogy a célok fiatal korban könnyen és gyorsan változhatnak. Még egy érdekesség: fiatal korban egyrészt az embert kevésbé érdekli, hogy mi lesz vele például nyugdíjas korában (túl távoli cél; vannak fontosabb rövid távú célok), másrészt nyitottabb arra, hogy másként gondolkodjon, mint az idősebbek, ezért könnyebben elfogadja az aktuális gyakorlathoz képest haladóbb ötleteket (például állami gondoskodás helyett öngondoskodás).

3. Foglalkozás

A társadalombiztosítási rendszerek általános jellemzőiből fakad az a jelenség, hogy az aktív, kereső korban megszokott munkajövedelemhez képest a nyugdíjba vonulást követően kapott nyugdíjjáradék általában sokkal alacsonyabb. Ez különösen igaz az olyan munkavállalók esetében, akik az átlagbért jelentősen meghaladó jövedelemmel rendelkeznek, mert náluk a nyugdíj alapját jelentő jövedelmet korlátozza a járulékplafon . Jellemzően ebbe a csoportba tartoznak a vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak.

Más okból, de hasonlóan sajátos helyzetben vannak a vállalkozók is. ők maguk dönthetik el, hogy vállalkozásuk keretében mekkora bruttó jövedelemre jelentik be magukat - ez lesz adó- és járulékfizetésük alapja. Ezen terhek minimalizálása érdekében sokan az érvényes minimálbérre jelentik be magukat, de arról megfeledkeznek, hogy az ennek eredményeként adódó alacsony nyugdíjuk és a mostani magas jövedelmük között óriási különbség képződhet.

Az oldalon megjelenő adatok és információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek hivatalos adatközlésnek. A honlap üzemeltetője által közzétett információk alapját az Aviva Életbiztosító Zrt. szellemi tulajdona képezi, annak további felhasználása szigorúan a biztosító írásos engedélyével történhet

Elérhető aloldalak:

• Élethelyzetek
• Állami nyugdíj
• Életpálya-szakaszok pénzügyi tervezése
• Öngondoskodás
• A biztosítás szerepe az Ön pénzügyi tervezésében
• Cégek számára kedvező pénzügyi megoldások
• Cégtulajdonosok védelme