Az AVIVA Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: Életbiztosító) számára az ARMADA CORPORATE (MEB-642) befektetési egységekhez kötött életbiztosítás adóügyi megítélésével kapcsolatosan kapott feltételes adómegállapítás más biztosítási termékekre való alkalmazhatóságával kapcsolatosan kialakított szakvéleményünk a következő.

Az 1427/2009/6-os számú feltételes adómegállapítási határozatában a Pénzügyminisztérium a teljes életre szóló biztosítások adóügyi kezelésével kapcsolatosan fejtette ki az álláspontját és megállapította az említett életbiztosítási tennék határozott idejűvé történő átalakításának, lejáratának és visszavásárlásának adóügyi következményeit.

Ennek megfelelően, álláspontunk szerint, az ARMADA CORPORATE (MEB-642) termékhez hasonló feltételekkel megkötött életbiztosítási termékekkel összefüggő adókötelezettségek akár a feltételes adómegállapítástól függetlenül is a feltételes adómegállapításban leírtak szerint kezelendőek.

Az adó feltételes megállapítása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 132.§ (2) bekezdése értelmében csak az adott ügyben kötelező az adóhatóságra. A jogszabályhely előírásai alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy egy adómegállapításban foglalt, a különböző adónemekkel kapcsolatos jogértelmezés általános jelleggel nem kötelező érvényű az adóhatóságra nézve.
Ettől eltérő álláspontra juthatunk akkor, ha az adóhatósági ellenőrzések gyakorlati oldalát vizsgáljuk meg. Véleményünk szerint egy adóhatósági vizsgálat sem hagyhatná figyelmen kívül a Pénzügyminisztérium mint felettes szerve által kialakított, határozatba foglalt szakmai állásfoglalást (beleértve az állásfoglalások speciális válfaját, a feltételes adómegállapítást) és véleményét az adott területet illetően.

Abban az esetben, ha az első fokon ellenőrzést folytató adóhatóság tisztában van azzal, hogy az Életbiztosító rendelkezik hatályos feltételes adómegállapítással egy bizonyos biztosítási termék tekintetében, más, a szerződési feltételeiben az adózási szempontból releváns elemeket tekintve azonos a biztosítási termék adójogi megítélésével kapcsolatban az adóhatóságnak ezt figyelembe kell vennie.
Ezen túlmenően a feltételes adómegállapításból egyes szerződési cselekmények, aktusok (pl. biztosítási esemény bekövetkezte, tartam módosítása, szerződőfélváltás, lejárat, visszavásárlás) adójogi kezelése is levezethető, ezért ezen aktusoknak az összehasonlítandó szerződésben való jelenléte adójogi szempontból hasonló kimenetelt kell, hogy eredményezzen.

Megjegyezzük, hogy amennyiben az elsőfokú adóhatóság az adónemekkel kapcsolatos jogszabályok értelmezésében tudatosan eltérne a Pénzügyminisztérium ismert véleményétől az első fokon, majd másodfokon eljáró adóhatóság jogértelmezése véleményünk szerint jogszabálysértő határozathozatalhoz vezethetne, melyet az Art. 141.§-a értelmében a felettes adóhatóság (Pénzügyminisztérium) megváltoztathatna a már korábban (a feltételes adómegállapítási határozata kapcsán) kialakított álláspontjának megfelelően.

A fentieken túlmenően a rendeltetésszerű joggyakorlás is nagyon fontos feltétele a feltételes adómegállapításban foglaltak alkalmazhatóságának. A törvényi szabályozás csak általános elveket fogalmaz meg a rendeltetésszerű joggyakorlás (illetve az azzal ellentétes rendeltetés ellenes jogértelmezés) ismérveiről.
Mivel a feltételes adómegállapítás az ARMADA CORPORATE (MEB-642) biztosítás esetében
sem rendelkezik egzakt módon az egyes események (pl. tartammódosítás, szerződőfélváltás stb.)  rendeltetésszerű vagy rendeltetésellenes módozatairól, a hivatkozott  termék esetében sem tehető egyértelmű kijelentés, hogy ezen események kötvény szerinti megvalósulása miként minősíthető.

A fentiekben foglaltak nem térnek ki a biztosítási termékek kiegészítőén választható szolgáltatásaira. A kiegészítő szolgáltatások adóügyi kezelésével kapcsolatosan nem vonhatók le egzakt következtetések a feltételes adómegállapítás soraiból.

Budapest, 2009. április 30.

Demetrovics Gergely
partner
Pethő Balázs
manager

KPMG Tanácsadó Kft.
1139 Budapest, Váci út 99.
Tel: 887-7366  Fax: 887-7433