Bejegyzés dátuma: 2009 szept. 22Cafeteria 2011
A cafeteria rendszert érintő változások 2011 január 1-jétől:
- üdülési csekk maximuma: minimálbér / év
- meleg étkezési utalvány max: 18 ezer Ft / hó
- megújúlási kártya max: 300ezer Ft / év
- internet utalvány max: 5ezer Ft / hó
- iskolakezdési támogatás max: gyermekenként a minimálbér 30% - a
- számlával igazolt helyi utazási bérlet
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár max: minimálbér 50% - a / hó
- önkéntes kölcsönös egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár max: minimálbér 30% - a/ hó
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézmény max: minimálbér 50% -a / hó
A 2011-es minimálbér 78 000 forintra nő a mostani 73 500 forintról, a szakmunkások garantált bérminimuma 94 ezer forint lesz.
Adómentes munkavállalói juttatás 2011-ben is
Az általunk javasolt konstrukcióban a cég 100 forintból 100-at be tud fektetni, semmiféle munkáltatói és munkavállalói járulékot nem kell fizetnie, és ráadásul az összeget 100%-ban költségként elszámolhatja.
Néhány szót a céges biztosításokról:
Ha egy cég az alkalmazottaira vagy a tulajdonosaira életbiztosítást köt, ezeknek bizonyos köre (kockázati életbiztosítás, tartam nélküli megtakarításos biztosítás) 100%-ban elköltségelhetők, semmiféle adó-és járulékterhet nem jelentenek a cégnek.
A cégek által a munkavállalóikra kötött biztosítások több célt is szolgálhatnak:
- életbiztosítás a munkavállaló családtagjainak védelmében, a lojalitás erősítése
- életbiztosítás a kulcspozíciójú munkavállaló pótlási költségének fedezésére
- életbiztosítás a cég tulajdonosi szerkezetének védelmében
- megtakarításos életbiztosítás, a munkavállalónak a béren felül plusz összeg juttatása (prémium, jutalom, bónusz)
- a cég adózás előtti eredményének csökkentése, időbeli elhatárolás (ez eredmény következő évre való átvitele minimális költséggel), adóoptimalizálás
A határozatlan tartamú biztosításainknál van lehetőség az éves díjakon felül plusz pénzek befizetésére. Az eseti befizetéseket a szerződésen belül elkülönítve tartjuk nyílván, és bármikor kivehetőek. Ezzel lehetővé válik, hogy differenciáltan, felső limit nélkül adjanak prémiumot munkavállalóiknak. Azaz lehetőség van célhoz kötött prémiumok felajánlására is (pl. éves terv elérése, nyereségrészesedés), így a munkavállaló érdekelté van téve a munkaköre mind jobb ellátásra, illetve a cég nyereségességében.
A vállalkozásoknak sokszor probléma, hogy az év végi nyereséget, amely nyereségadó vagy osztalékadó köteles, szeretnék átvinni a következő évre, például ha tudják, hogy lesz egy nagyobb beruházás, ami költségekkel fog járni. Ez közterhek szempontjából elég nehézkes. Ha van a cégnek nálunk egy szerződése ez áthidalható.
Ezekre a szerződéstípusokra vonatkozik a Számviteli Törvény 79.§-a, valamint rendelkezünk pénzügyminisztériumi határozattal, (1427/2009), amely jogilag teljesen elfogadhatónak tartja a megoldást.Pénzügyminisztérium határozat
A szerződések a tartam közben, jellemzően 3-5 év múlva, szerződőváltással átadhatók a magánszemélynek, így a céget a továbbiakban nem terheli kötelezettség, a munkavállaló pedig hozzájuthat a felhalmozott összeghez. Ezután a magánszemélynek keletkezik egyéb jövedelem címén adófizetési kötelezettsége, amely után Szja-t és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, kamatadót azonban nem.
Az igazán agyafúrt megoldás azonban az, amikor a munkavállaló belép szerződőnek a cég helyére néhány év után, nem fizeti tovább a biztosítást, nem is kéri a készpénzt, hanem él az úgynevezett díjmentesítéssel. Ezután fizetnie nem kell a biztosítónak, bevárja azt a néhány évet, amíg a hozamok már fedezetet nyújtanak az összegyűlt megtakarítás adókötelezettségére vagy annak legalább egy részére és akkor járul a kasszához a készpénzért. Ez megfelelő hozamok esetén azt is jelentheti a legelső példánál maradva, hogy a munkaadó által rá fordított 100 forintból a munkavállaló elméletileg 100-at is megkaphat.
Ennek azért van jelentősége, mert 3 - 5 évnél hamarabb a befektetést nem éri meg kivenni, mivel a biztosítók ezt komoly levonással szankcionálják, és a befektetés megfelelő hozamának eléréséhez is érdemes néhány évet adni, hiszen a hozam ráadásul „talált pénz” a munkavállaló számára.
A 2010. december 31-ig a biztosítóhoz beérkezett utalások arányos része még az idei évre költségként elszámolható, a többi jövőre jelent költséget. Előnye továbbá, hogy akár az összes, akár csak néhány munkavállalóra is köthető, munkavállalónként azonos vagy az egyes személyek keresetének arányában meghatározottan változó összegre is, eseti befizetések eszközölhetők a bónusz, jutalom, célprémium függvényében.
Elszámolási szabályok:
- A biztosítási díj költségként elszámolható (SzTv:79§) személyi jellegű ráfordítás
- Társasági adó kötelezettség nincsen
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete B)fejezetének 8. pontja értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője tevékenységében személyesen közreműködő tagja.
- Az adóévre vonatkozó rendszeres díj és ugyanabban a gazdálkodási évben befizetett eseti díj együttes összege teljes egészében az adózás előtti eredményt csökkenti.
- A következő adóévre vonatkozó rendszeres díjrész pedig aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő.
- A magánszemély/munkavállaló a szerződés módosításával, majd esetleges visszavásárlásával egyéb jövedelemként realizálhat a SZJA Tv.28§(10) bekezdése értelmében.
- A kifizetett jövedelem kamatadó mentes.
A fenti megoldás jól használható a tulajdonosok, kulcsemberek premizálására és a 2011.évi adóalap megtervezésére is.
Kérem, amennyiben bővebben érdeklődik az ilyen céges lehetőségek iránt, jelezze felém, hogy egy személyes találkozó alkalmával részletesen is tájékoztassam a fentiekről.
Elérhető aloldalak:
