1.    AZ ELSŐ NEMES IGAZSÁG: A SZENVEDÉS IGAZSÁGA
A Buddha a szenvedés problémájának  megoldásának  felfedezését azzal  a felismeréssel kezdte, hogy  az élet szenvedés. Ez az első az négy Nemes Igazság közül. Ha az emberek a saját tapasztalataikat megvizsgálva pillantást vetnek a körülöttük lévő világra, látni fogják, hogy az élet tele van szenvedéssel. A szenvedés testi vagy szellemi lehet.

A TESTI SZENVEDÉS sok alakot vesz fel. Az embereknek meg kellett tapasztalniuk, ahogyan az idős rokonaik szenvednek, fájnak az ízületeik és nehezen tudnak mozogni.  Ahogy telnek az évek, az időseknek egyre nehezebbnek látják az életüket, mert nem tudnak látni, nem tudnak hallani vagy nem tudnak enni megfelelően. A betegség fájdalma, mely lecsap ugyanúgy fiatalra és öregre, kibírhatatlan, és a halál fájdalma sokaknak hoz bánatot és szenvedést. Még a születés pillanata is a szenvedés gyötrő érzése mind az anyának és annak a gyereknek, aki megszületik.
Az igazság az, hogy születés, az idős kor, betegség és halál elkerülhetetlenek. Néhány szerencsés ember most élvezheti a viszonylag boldog és gondtalan életeket, de ez egyetlen időpillanat kérdése mielőtt szintén meg fogják tapasztalni, hogy szenvednek. Ami a legrosszabb, hogy ezt a szenvedést egyedül kell elviselni.
 SZELLEMI SZENVEDÉS
A testi szenvedés mellett szintén több fajta szellemi szenvedés létezik. Az emberek szomorúnak, magányosnak vagy levertnek érzik magukat, amikor szeretteiktől elválasztódnak, akár halál akár szakítás az oka. Irritáltnak vagy kényelmetlennek érzik magukat, amikor arra kényszerülnek, hogy olyan emberek társaságában legyenek, akiket nem kedvelnek vagy kifejezetten kellemetlenek számukra. Az emberek szintén szenvednek, amikor képtelenek arra, hogy kielégítsék a korlátlan szükségleteiket és akaratukat.

2.    A MÁSODIK NEMES IGAZSÁG: A SZENVEDÉS OKAI

A Buddha megfigyelte, hogy az élet szenvedés. Mielőtt talált volna megoldást a szenvedés problémájára, először a szenvedés okát kellett keresnie. A Buddha éppen olyan volt, mint egy  jó doktor, aki először megfigyeli egy páciens tüneteit és azonosítja a betegség okait mielőtt előír egy gyógymódot. A Buddha felfedezte, hogy a szenvedés közvetlen okai a vágyak vagy sóvárgások és a tudatlanság.
SÓVÁRGÁS az a mélyen fekvő vágy, ami minden élőlénynek sajátja az érzékek öröméért és önmagában az életért. Például az emberek mindig arra törekednek, hogy élvezzék a jó ételt, szórakozást és kellemes társaságot. De ezek közül semelyik nem adhat teljes és tartós elégedettséget nekik. Miután a jó étkezést elfogyasztották , szép zene és a kellemes társaságban, az ember még mindig nem elégedett.  Szeretné újra és újra élvezni ezeket az örömöket amíg lehetséges.
Azok az emberek, akik szintén sok dolgot kívánnak birtokolni, szintén soha nem lehetnek teljesen elégedettek. Mint gyerekek egy játékboltban, vágyakoznak a vonzó dolgok közül mindegyikre, amit látnak körülöttük. De mint a gyerekek, hamarosan elégedetlenné válnak azzal, ami nekik már van, és többre vágyakoznak. Néha alig tudnak enni vagy aludni, amíg meg nem kapják azt, amit akarnak. Vágy és kapzsiság miatt az emberek hazudni fognak, csalni és lopni fognak, hogy megkapják amit akarnak. Az ellenőrizetlen vágyak szintén függőséghez vezethetnek, például dohányzásra, ivásra és túlzott evésre, játékszenvedélyhez, ami közül mindegyik szenvedéshez vezet és szellemi és testi kárt okoz. Ha egy másik személy megakadályozza, hogy megkapja azt  amire vágyakoznak, az ember haragot érezhet az irányába. A Vágy amikor akadályozott, rosszakarathoz és haraghoz tud vezetni. Ez cserébe érdes szavakhoz, erőszakos veszekedésekhez és egyenetlen küzdelmekhez vagy gyilkosságokhoz vezethet. Mindez szenvedést okoz.

TUDATLANSÁG
A sóvárgás vagy a vágy olyan, mint egy nagy fa, aminek sok ága van. Vannak a kapzsiság ágai, rosszakarat és harag ágai. Ennek a fának a gyümölcse szenved, de a sóvárgás fája hogyan nő? A válasz az, hogy a sóvárgás fája a tudatlanságban gyökereztetik. A tudatlanság az alkalmatlanság, hogy olyannak lássuk a dolgokat ahogy ők igazán vannak. Sok igazság van a világgal kapcsolatban, amelyeket az emberek tudatlanságból vagy a megértésük korlátai miatt nem értenek.
A tudomány bebizonyította  például olyan hangok létezését, amelyeket az emberek képtelenek meghallani, és olyan fényhullámokat amiket képtelenek meglátni. Az emberek nem érzékelnék a rádióhullámokat vagy ultraibolya sugarakat, ha különleges eszközöket nem fejlesztettek volna, hogy képessé tegyék őket arra, hogy megfigyeljék ezeket a dolgokat. Amíg az emberek tudatlanok maradnak a világról amiben élnek, szenvednek minden fajta félreértéstől és téveszmétől. Amikor az emberek fejlesztik az elméiket és tanulmányozással, gondolkozással és meditáción keresztül szereznek bölcsességet, látni fogják az Igazságot. Dolgokat fognak látni, úgy ahogy ők igazán vannak. Meg fogják érteni az élet szenvedését és átmeneti jellegét, az Ok és Okozat törvényét és az négy Nemes Igazságot. Azáltal, hogy a sóvárgást és a tudatlanságot legyőzik, elérik a boldogságot és a megvilágosodást, ahogy a Buddha tette 2500 évvel ezelőtt.

3.    A HARMADIK NEMES IGAZSÁG: A LEMONDÁS IGAZSÁGA.

 Ahhoz, hogy véget érjen a teljes szenvedés, az embernek el kell távolítania a vágyat, rosszakaratot és tudatlanságot. Amikor a kapzsiság és harag felmerülnek az ember elméjében, az eredmény a boldogtalanság és, amikor a kapzsiság és harag gondolatai abbamaradnak, az ember elméje boldoggá és békéssé válik.

MEGVILÁGOSODÁS
Azáltal, hogy a Buddha Tanításait gyakorlatba ültetik, az emberek szintén meg tudják valósítani legfelső Megvilágosodásukat. Ennek számtalan minősége van, mely közül a tökéletes bölcsesség és nagy szánalom a legfontosabbak. Tökéletes bölcsességen és nagy szánalmon keresztül képesek vagyunk arra, hogy számtalan lénynek segítsünk hogy legyőzzék a szenvedésüket.

A NIRVÁNA SAJÁT MEGTAPASZTALÁSA
A szenvedés végét leírták legfelső boldogságként és Megvilágosodásként. Mindazonáltal ezek az időszakok teljesen nem fejezik ki a szenvedés végének az igazi természetét vagy Nirvanát. Nirvánát pontosan nem lehet szavakba foglalni. Megpróbálni leírni Nirvanát olyan, mint a mondás, hogy a mangó édes és nem olyan, mint egy banán vagy egy alma. Meg kell ennie egy mangót azért hogy tudja milyen az íze. Hasonlóképpen a Nirvanát is magának kell megtapasztalnia. Ezért, ha az emberek bíznak a Buddha Tanításában és átültetik a gyakorlatba, lemondanak a vágyaikról, kapzsiságról, akkor meg tudják valósítani saját boldogságukat, békét és Megvilágosodásukat.

4.     A NEGYEDIK NEMES IGAZSÁG: AZ ÚTVONAL IGAZSÁGA, AMI A SZENVEDÉS VÉGÉHEZ VEZET

A Nyolcrétű Ösvény  útvonal: Mint egy bölcs és tapasztalt orvos, Buddha felismerte a szenvedés betegségét. Ő azonosított az okait és felfedezte a gyógymódját. Azután, az emberiség hasznáért a Buddha egy olyan rendszeres, könnyen követhető képletbe tette a felfedezését,  amely lehetőséget nyújt a szenvedéstől való megszabaduláshoz.. A képlet tartalmazza mindkét testi és szellemi bánásmódot, ezt a  Nyolcrétű Ösvénynek nevezte el, ezek a következőek:
    * helyes ítélet
    * helyes elhatározás
    * helyes beszéd
    * helyes cselekvés
    * helyes életmód
    * helyes erőfeszítés
    * helyes törődés
    * helyes elmélyedés

1. Helyes ítélet: kérdezd meg magadtól: "miért teszem azt, amit teszek?". Vizsgáld felül az indítékaidat és a céljaidat. Semmilyen cselekedetnek nem szabad értelmetlennek lennie, a spirituálisan fejlett ember tudja, mit miért tesz.
2. Helyes elhatározás: készen állsz az előtted álló feladatra? Hogyan készülsz elő gondolatban, beszédben, tettel? Érdemes erre a feladatra áldoznod az idődből, érdemes erőfeszítéseket tenned érte?
3. Helyes beszéd: a szavaknak erejük van; bölcsen használod őket? A gondatlanul használt szavak megbánthatnak másokat. A buddhisták tudnak a szavak erejéről és a gondolatokról, amelyeket segítségül hívhatnak.
4. Helyes cselekvés: ha elhatározod magad egy feladat elvégzésére, vajon jól kigondoltad-e azt vagy csak vaktában cselekszel-e? Például ha orvos szeretnél lenni, jelentkezned kell az orvosi egyetemre. Minden odavezető lépésnek precíznek kell lennie. Senki sem megy orvosi egyetemre egyenesen egy menedzseri állásból (de egy menedzser is LEHET orvos, ha megteszi a megfelelő lépéseket).
5. Helyes életmód: a buddhisták hisznek abban, hogy a munka a megtestesülése a lelki fejlődésnek. Nehéz elérni a megvilágosodást, ha nem a megfelelő szakmát választottad, például egy vegetáriánus erkölcsileg borzasztó nehéznek találhatja hentesként dolgozni. A szakmaválasztás fontos, és a buddhisták hiszik, hogy a választásnak belülről kell jönnie, nem a családi hagyományok kötelező érvényű követéseként (amíg valóban meg nem találod a beteljesülésedet abban a szakmában). A buddhista számára a testi és lelki valódnak a nagy része az, amit csinálsz.
6. Helyes erőfeszítés: nekikezdve az ösvénynek, megadod-e az utazásnak azt a logisztikai és érzelmi támogatást, amely a befejezéshez kell? A buddhisták rosszallják, ha csak félig vagyunk meggyőződve erőfeszítéseink helyes voltáról.
7. Helyes törődés: elég figyelmet szentelsz önmagadra, hogy lemérd a hangulatodat és a kapcsolataidat? Hogy ellenőrizd, még mindig a számodra helyes ösvényen jársz? Ha nem hallod önmagadat, hogyan hallhatnának téged mások?
8. Helyes elmélyedés: megvan a tapasztalatod, a tudás a kezedben, hogy tökéletesen a feladatodra tudj koncentrálni? Arra van szükséged, hogy ne csak egy cél lebegjen a szemed előtt; az élet végül is sok élményből és kapcsolatból áll. De a feladatod megérdemli-e a te teljes odafigyelésedet? Ha mégsem, akkor nem is igazán fontos.

Végezetül: Amikor Buddha hátrahagyta a tanítványait (megjegyzendő, hogy sokan nők voltak), utolsó leckéjében összegezte minden tanítását, mely arra a kérdésre vonatkozott, hogy melyik az IGAZI és EGYETLEN út a megvilágosodáshoz.

 Ő azt felelte:
"Legyen saját világosságod, saját menedéked. Csak abban higgy, amit kipróbáltál, tapasztaltál és értékeltél a magad számára. Ne tisztelj semmilyen hatalmat pusztán csak azért, mert az egy nagy ember hatalma,  vagy mert meg van írva egy szent könyvben. Az igazság minden férfi és nő számára különböző."