Klasszikus értelemben az életbiztosítás olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála,
vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba vonulás, stb.) elérése.
A gyakorlatban azonban az életbiztosítási konstrukciók sokszor nem csak életbiztosítási, hanem további beépített elemeket, jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak.
Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz,  vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.

Az életbiztosítások típusai

Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást.
Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható  vegyes biztosítás vagy a célja és szolgáltatásai alapján a vegyes biztosításhoz hasonló befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítás is.

A haláleseti (kockázati) életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy - a kedvezményezett részére - egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg)  fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

E biztosítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése alól mentesüljenek az örökösök.
A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható.
A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat a temetési költségekre vagy az örökösödési illeték kiváltására is.

Az “egész életre szóló”, vagy közkeletű angol terminológiája alapján a “whole life” biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája.
Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, s ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.

Vegyes életbiztosítás
Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja.

Itt a biztosítási esemény:

* a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy
* halála, a biztosítási időtartam alatt.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:

* Ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
* Ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen a jövőben várható kiadásra (pl. gyermekek iskoláztatása, családalapításának, lakhatásának segítése).
Két életre szóló vegyes biztosítás esetén két biztosított van, ennél a formánál halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számít. Jellemzően házastársak kötik. Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény, mely a biztosító befektetési
tevékenységével jön létre.

Befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítás

Hazánkban 1997 óta érhetők el a befektetési egységekhez kötött - unit-linked - biztosítások, amelyek a korábbi kitűnő tőzsdei részvényhozamok nyomán viharos gyorsasággal terjedtek el. A unit-linked esetében a leglényegesebb különbség a “hagyományos” - kockázati - életbiztosításhoz képest az, hogy ez elsősorban
befektetési és nem életbiztosítási célokat szolgál. Az életbiztosítási forma gyakorlatilag csak azért szükséges, hogy az adókedvezményt, a kamatadó-mentességet,  az illetékmentes örökítést - továbbá természetesen az életbiztosítások minden jogi előnyét - biztosítsa. A biztosítás persze rendelkezik halálesetre szóló fedezettel,  ám ez általában kisebb összeget jelent, mint kockázati életbiztosítások esetében.

A unit-linked biztosításoknál a befektetésre érdemes helyezni a hangsúlyt, mert az esetleges kiegészítő opciók (baleseti rokkantság, baleseti halál, stb.) díjai  a befektetett összeget (ezáltal a hozamokat) csökkentik.

A befektetés lényege egyébként az, hogy nem a biztosító, hanem bizonyos korlátok közt mi magunk dönthetjük el, hogy milyen befektetési stratégiát választunk pénzünk gyarapítására. Vagyis a biztosító által létrehozott különböző eszközalapok (befektetési alapok) közül kedvünkre választhatjuk ki, hogy a biztonságos, az átlagos vagy esetleg a kockázatos, ám magasabb hozamot ígérő befektetési alapba fizetjük be díjunkat.

Ezen alapok között egyaránt ott vannak a hazai és nemzetközi kötvény- és részvényalapok, a pénzpiaci, a befektetési alapokba fektető és a vegyes összetételű alapok is. Természetesen lehetőségünk van arra, hogy befektetésünket megosszuk, és pénzünket egyszerre több eszközalapban helyezzük el. Ráadásul gyakorlatilag a befektetés teljes időtartama alatt szabadon váltogathatunk, illetve át is csoportosíthatunk pénzt az alapok között.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások lehetnek egyszeri díjasok vagy rendszeres díjfizetésűek: ez utóbbi történhet havonta, de akár évente is - terméktől függően forintban vagy euróban. Nagyobb összegek esetén az éves befizetés után bonusz-jóváírás is jár.

Mindemellett lehetőség van úgynevezett eseti (vagy extra)  befizetésekre is: ezt a pénzt a biztosítás tartama alatt egy eseti számlán különíthetjük el. Az eseti számlán lévő pénz nem élvez adókedvezményt vagy kamatadó-mentességet,  ám bármikor hozzáférhetünk (akár még bankkártyát is igényelhetünk hozzá).

Sőt, lehetőség van arra is, hogy rendszeres díjunkat az eseti számláról fizessük (vagyis egyik számlánkról a másikra áttegyük a pénzt).
További rugalmasságot jelent, hogy a szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén egyes termékek részkifizetési vagy részleges visszavásárlási opcióval rendelkeznek, de kérhető rendszeres pénzkivonás, sőt, akár kötvénykölcsön vagy hitelopció is.

Egy biztos: a rendszeres díjfizetésű unit-linked biztosítások nemzetközi viszonylatban is a lakosság legkedveltebb befektetési formáit jelentik, és ez a tendecia az utóbbi években tovább erősödött.

Ezek a korszerű “megtakarítási programok” a rendszerességet és folytathatóságot helyezik előtérbe és jutalmazzák meg, segítségükkel pedig a kívánt tőke kis erőfeszítéssel építhető fel.