Egy valódi fogyasztóvédelmi kampányra tényleg szükség lenne, mert jelenleg aki tud, visszaél az ügyfelek tájékozatlanságával, óvatlanságával és kiszolgáltatottságával. Az érvényes szabályozások sajnos erre lehetőséget adnak. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal a pénzintézetek kész helyzet elé állítják ügyfeleiket, miközben utóbbiakat arról sem tájékoztatják tisztességesen, hogy néhány hónap alatt miért emelkedett havi törlesztésük például 100 ezerről 160 vagy 180 ezer forintra.
Nem igaz, hogy az ügyfelek zöme felelőtlenül és felkészületlenül vette volna fel devizaalapú hitelét, igenis számoltak árfolyamkockázattal, ilyen és ilyen euró vagy svájci frank áron, hogyan változik a törlesztőrészlet. Azzal viszont nem kalkulálhattak, hogy milyen plusz járulékos költségeket fog felszámítani a bank vagy mekkora mértékben emel kamatot.

A parlament hamarosan tárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot, amely erősítené a felügyeletet és erősen korlátozná a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosításait.
Az ügyfelek szempontjából talán a leglényegesebb változtatás az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozása lenne.

Kölcsönszerződés vagy lízingszerződés esetén kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehetne egyoldalúan – az ügyfél számára kedvezőtlenül – módosítani, amennyiben ezt a szerződés a módosítható tételek között egyértelműen jelöli, és ha a módosítást a feltételek változása indokolja. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj bevezetésével és a díjak számítási módszere sem változhat az ügyfél számára kedvezőtlenül. Egy külső körülmény változása csak egy költségelemet érinthet, az indokoltságot a banknak kell bizonyítnia. A díjak kedvezőtlen változása esetén az ügyfél a hatályba lépés előtt díjmentesen felmondhatja a szerződést. Ha a feltételek kedvezően változnak, a banknak csökkentenie kell az adott díjat.

A tervezet szigorítaná a tájékoztatási kötelezettséget is. A díj emelkedéséről a banknak a változás érvényesítése előtt legalább negyven nappal postai úton vagy más közvetlen módon értesítenie kell az ügyfelet. A szerződés semmis, ha nem tartalmazza a módosítható hiteldíjak részletes leírását.

A sokat emlegetett Provident ügye csak a jéghegy csúcsa, a nagy figyelmet elképesztő kamatának köszönhetően érdemelte ki. Az ügyfelek megtévesztése és kihasználása a teljes banki szférában általános jelenség. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatai szerint az ügyes félrevezetés már a reklámokkal kezdődik. Ezekben egyoldalúan tájékoztatnak az akciókról, ajánlatokról, elhallgatva az ügyfelek számára hátrányos feltételeket. Ez a szerződéskötéskor folytatódik, amikor a kényes pontokat egy hosszú mellékletben dugják el. Ilyen pont például az, hogy a bank a szerződést egyoldalúan is módosíthatja, lényegében saját belátása szerint. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében ezt 15 nap után megteheti, azaz előfordulhat, hogy még valójában meg sem kaptuk a kölcsönt, de a kondíciók már megváltoznak.

Az ügyfél tehát már a szerződéskötést követő 16. napon kiszolgáltatottá válik, és minden kockázatot a külső feltételek változásáért ő visel. A GVH szerint ez nem tisztességes piaci magatartás, mert jelenleg a lakossági hitelkihelyezés teljes rendszere arra épül, hogy a bank rossz üzleti döntéseinek az árát is az ügyfelek fizetik meg. Olyan törvénymódosítás kellene, amely nevesíti a kockázatokat és azt, azok közül melyek terhelik az ügyfelet és melyek a pénzintézetet. Ez utóbbiak teljes erővel lobbiznak ez ellen, egyelőre sikerrel. Így aztán továbbra is az a helyzet, hogy miközben a bankok óriási segélycsomagokat kapnak a saját hibájukból elszenvedett veszteségekért, azok árát mégis az ügyfelekkel fizettetik meg.

Látszólagos tehát óriási kínálat, mivel mindaddig, amíg hitelt keresünk, versengenek értünk a bankok, mihelyst azonban ügyféllé válunk, azt csinálnak velünk, amit akarnak. Az ajánlatok pedig egyre kreatívabbak, ügyesebbek, ezért minden esetben jó lesz óvatosnak és körültekintőnek lennünk. Különösen vigyázzunk az internetes ajánlatokkal. Több pénzintézet is nethitelt kínál, azt úgymond percek alatt elbírálják, ezután magunk letölthetjük a szerződésünket, amelyet azután aláírva postára adunk, és máris jön a pénz. Józan ember ebbe nem megy bele, mert biztosan csapdába esik, gyorsan kiderül, hogy valamire nem figyelt eléggé. Ilyen például az általános szerződési feltételek szövege, amelyet képernyőn olvasva még nehezebb értelmezni.

Könnyen megtévesztenek a honlapon szereplő kamatkondíciók is, mert félreérthetjük őket. Az egyik kisebb bank például manapság meglepően alacsonynak számító, 24-28 százalékos THM-mel ajánl személyi kölcsönt. Csak a figyelmes szemlélőnek szúr szemet, hogy valójában devizaalapú hitelről van szó, annak minden kockázatával, a szokásosnál viszont jóval magasabb kamattal. Ha valaki nem elég óvatos és gyorsan elkötelezi magát, máris a hitel foglyává válik és futhat a pénze után.

Nagyon vigyázzunk a túlburjánzó hitelkártya ajánlatokkal is. A szokott szöveg az, hogy ingyen van, sőt az első évben díjat sem kell fizetni, és árukapcsolással valamilyen kereskedelmi vagy szolgáltató cég úgymond kedvezményes vásárlási lehetőségével kötik össze. Ráadásul egyre gyakrabban az eladási helyeken, a nagy bevásárló központokban személyesen kínálják ezeket, ahol azonnal kell döntenünk, miközben nincs mód a részletes feltételek megismerésére. Ezekkel a kártyákkal az esetek túlnyomó többségében csak a kibocsátó jár jól, a kuncsaft később döbben rá, mibe is ment bele.

A rafinált megtévesztésnek rengeteg módja van, a mostani válsághelyzetben a pénzintézetek még a szokásosnál is leleményesebbek. Ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, akkor járunk el helyesen, ha csak alapos megfontolás, részletes tájékozódás után és több lehetőséget összehasonlítva döntünk bármilyen, kedvezőnek tűnő ajánlatról.
 

forrás: fn.hu

Címkék: Lakáshitel