Már a kormány is azt igyekszik tudatosítani bennünk, hogy nem tékozolhatjuk el felelőtlenül az egészségünket, a gyógyításnak ugyanis ára van.
2011 május elsejétől a táppénz napi összege legfeljebb körülbelül ötezer forint lehet, szemben az eddigi mintegy tízezer forintos maximummal.
A dolgozót a betegség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg; nem tartozik ebbe a kategóriába, ha valaki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt válik keresőképtelenné.
A betegszabadság idejére a munkavállalót szabadnapra járó távolléti díjának 70%-a illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál értelemszerűen a 15 napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Ilyenkor azonban arra is figyelnie kell, hogy az előző munkahelyén – ha volt ilyen – hány napot töltött betegállományban. Ha ugyanis valaki március 1-jén kerül új céghez, elvileg 12,5 nap (kerekítve 13 nap) betegszabadság jár neki. Amennyiben azonban az év első 2 hónapjában az előző munkahelyén már kivett 10 napot, hiába járna neki elvileg több nap, új helyén már csak 5 napot vehet igénybe. Vagyis együtt összesen 15 napot. Ennek számításakor a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
2010. évben a munkabalesetek száma: 22 458, személyi sérüléses közúti balesetek száma: 19 174 volt.
Nézzünk egy gyakorlati példát a tényleges költségekre( megtörtént eset, Sz. Z. kiadásai balesete utáni 1,5 évben (combcsont és nyaki gerinc törése, maradandó egészségkárosodással):
KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNY TÁPPÉNZES IDŐBEN FELMERÜLT KÖLTSÉGEKRE
• Sérült ruházat, többlet ágynemű, víz, mosószer 24 100 Ft
• Hozzátartozó látogatása, bevitt élelmiszer, ruha 15 000 Ft
• Közlekedési többletköltség; haza és kezelésre szállítás 1 536 000 Ft
• Uszoda 5 000 Ft
• Gyógyszerek 309 173 Ft
• Ápolás, gondozás 3 072 000 Ft
• TÁPPÉNZ kiegészítése 3 091 726 Ft
• Gyógytorna 1 068 296 Ft
• Élelemfeljavítás 691 200 Ft
• Háztartási kisegítő 1 228 800 Ft
• Kult. többletköltség.+telefon 307 200 Ft
ÖSSZESEN: 11 348 495 Ft, ezt a TB nem fogja kifizetni Önnek, vagy családtagjának !
•Kieső jövedelmet
•Hálapénzt
•Kiemelt kórházi ellátásban részesül
•Élelmiszer feljavítása
•Utazási többletköltségeit
•Gyógytorna költségeit
•Gyógyászati segédeszközök költségeit
Ki fizeti a biztosítási díjat?
• Magánszemély: adózott jövedelemből
• Munkáltató: ideális CAFETERIA elem –a magánszemély javára
kötött élet-és balesetbiztosítás díja költségként elszámolható és a
munkavállalónak sem kell adót és járulékokat fizetni
•A biztosítási szolgáltatás adó-és járulékmentes
Tíz betegség, amely a legtöbbe került az országnak 2010-ben:
A fekvőbeteg-ellátás keretében, bármilyen meglepő, de a combcsonttörés vezette a tízes listát 2010-ben, a majdnem 13 milliárdos költéssel, ennyit fizettek ki ugyanis az Egészségbiztosítási Alapból az érintett betegek műtéteire, illetve kezelésére. Egy évvel korábban, azaz 2009-ben ez betegség csak a negyedik lett, akkor 10,6 milliárdot emésztett fel a főleg idős korban gyakori baleset ellátása – tudtuk meg az OEP sajtóirodájától. A cél ugyanis ilyenkor az, hogy a beteg minél előbb járni tudjon, járókerettel vagy mankóval. Általában a törést követően 6-10 nap után már elhagyhatják a kórházat az érintettek, de utána is finanszírozni kell a beteg rehabilitációját.
Az elmúlt évben minden nő rémálma, a mellrák volt a második legköltségesebb betegség, 2010-ben alig volt kevesebb a combcsonttörésre elköltött összegnél, míg az azt megelőző évben a 14 milliárdot is meghaladta az emlő rosszindulatú daganatainak kezelésére elköltött összeg. Magyarországon egyébként évente hét-nyolcezer új emlőrákos esetet regisztrálnak, a betegség minden hetedik nőt érinthet. Ha felismerjük a korai tüneteket, szinte garantált a gyógyulás, éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni az önellenőrzés és szűrés fontosságát.
Szintén sokat költöttünk az agyi infarktus (stroke) gyógyítására, 2010-ben közel 12 milliárd forintba került a társadalombiztosításnak, míg 2009-ben "csak" az ötödik helyezést érte le az alig több mint 10 milliárdos kerettel. A betegség valóban fenyegető veszélyt jelent, évi 18 ezer ember halálát okozva, míg a túlélők kétharmada maradványtünetekkel kénytelen élni. A szakorvosok szerint agyvérzés ellen leghatékonyabban a vérnyomás normalizálásával lehet küzdeni.
A Magyar Hypertónia Társaság éppen ezért négy éve elindította az Éljen 140/90 alatt! elnevezésű programot, amelynek célja többek között, hogy felhívja a figyelmet az agyvérzés megelőzésére, a magas vérnyomással élő betegek tudatos gondozására.
A negyedik helyet a heveny szívizomelhalás szerezte meg 11,2 milliárddal 2010-ben, előző évben pedig második helyen szerepelt közel négyszáz millióval többel. Kétségkívül súlyos állapotról van szó, a szívizominfarktusként ismert betegség azt jelenti, hogy a szívizom egy része elhal. Az ok a szív koszorúereiben kialakuló meszes képződmények bevérzése, ezek beszűkítik vagy akár el is zárhatják az ereket. Kockázati tényező a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a stressz, de az ülő életmód és az elhízás is. Ahogy ezek nagy kockázati tényezőt jelentenek más szív-érrendszeri betegségek tekintetében is.
Szinte hasonló összeget igényelt az ötödik helyen álló atherosclerosis, azaz az érelmeszesedés gyógyítása is (2009-ben azonban nem szerepelt a tízes listában). E betegség főleg idősebb korban akkor alakul ki, az életkor előrehaladtával az erek falában zsíros lerakódások keletkeznek, amelyek egyre jobban gátolják a véráramlást. Kezelése gyógyszeresen vagy angioplasztikával is lehetséges, míg súlyosabb esetben bypass műtétre van szükség. Hasonlóan szívbetegség végzett a hatodik helyen – közel 11 milliárddal –, mégpedig az idült ischaemiás szívbetegség. Ez a szívkoszorúér elmeszesedése okozta vérellátási zavart jelenti, amelynek következménye szívritmus zavar, szívelégtelenség, de akár szívinfarktus is lehet. Es sem szerepelt az első tíz között az előző évben.
A hetedik helyen az angina pectorisként emelgetett szívbetegség foglal helyet, alig meghaladva a 10 milliárd forintos költést. Ez a kór egy klinikai tünetegyüttes, amelyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúsér szűkület áll. Rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi, amely pihenés és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására enyhül. Kiváltó okai megegyeznek a szívinfarktusséval, illetve az érelmeszesedésével: akkor alakul ki, ha a szívizom oxigénigénye meghaladja a koszorúerek által biztosított oxigénkínálatot.
Ezután következik a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata, 2010-ben 8,2 milliárdot meghaladó összeggel, míg ez 2009-ben közel 9,2 milliárdot vett ki a kasszából. A tüdőrákról már egy ideje tudjuk, hogy itthon a leggyakoribb daganatos megbetegedés, férfiaknál és nőknél egyaránt. A betegség 45-70 év között a leggyakoribb, kialakulásában pedig a dohányzásnak van a legnagyobb szerepe.
Az utolsó előtti helyen a szívelégtelenség végzett, szintén alig haladva meg a 8 milliárdot, ám 2009-ben nem szerepelt az első tízben. Pedig számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Az életmódváltás, többek között a rendszeres mozgás, a csökkentett sóbevitel, a súlyfölösleg ledolgozása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség megelőzéséhez. A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés, ha kezeltetjük a háttérben álló betegségeket, így például a magas vérnyomást és a cukorbetegséget.
Utolsó helyen a tüdőgyulladás áll 7,7 milliárdos kifizetéssel, 2009-ben pedig az öregkori szürkehályog (a szemlencse elszürkülése, a látásromlás és vakság leggyakoribb oka) szorította le 7,3 milliárddal. A tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák és paraziták egyaránt okozhatják, de gyulladásos folyamat steril körülmények között is kialakulhat. Egyes baktériumok vagy vírusok gyakrabban okoznak tüdőgyulladást, és bizonyos állapotok is elősegíthetik a betegség kialakulását. Időseknél, csecsemőknél, az immunrendszer gyengülésével járó betegségekben, dohányosoknál és környezeti ártalmak esetén gyakrabban fordul elő a tüdőgyulladás.
De az is megtörténhet, hogy egy másik betegség, például egyéb felső légúti fertőzés vagy influenza gyengíti le az egyén védekezőképességét. 2009-ben az említetteken kívül két másik betegség is felkerült a listára.
Az egyik a vastagbélrák, amely a költségeket illetően a hetedik helyen végzett, 9,1 milliárddal. A második leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, évente egy kisebb városnyi ember halálát okozza, de tíz-tizenkétezerre tehető azon betegek száma is, akik a tumor műtéti eltávolítása után sztómával kénytelenek élni. A genetikai adottságok, az életkor mellett az életmódnak is kiemelt szerepe van a daganatok kialakulásában. A zsíros, koleszterin- és kalóriadús étrend, az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód pedig csak növeli a kockázatot, de egyes gyulladásos bélproblémák is hajlamosíthatnak rá.
Helyet kaptak a képzeletbeli listán a perinatális szakban keletkező egyéb állapotok néven összefoglalt bajok is, ezek a születést követő első hat napban bekövetkezett állapotokat jelentik. Összesen több mint 8 milliárdot fizettek ki ilyen címen az Egészségbiztosítási Alapból.
forrás: http://m.hvg.hu/egeszseg/20110302_tiz_koltseges_betegseg
Kérjen árajánlatot most a befektetes@lc.co.hu címen.
Címkék: ápolás, baleset, betegség, cafeteria, céges adómentes juttatások, céges életbiztosítások, életstílus, gondozás többletköltsége, kórházi kezelés, műtéti költségek, paradigmaváltás, pénzügyi intelligencia, portfolioblogger, Sanavita baleset- és egészség biztosítás, térítési díjak
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
